NYAMMM

Valentin nap ide vagy oda, ki szereti, ki nem, nekem igazából ugyanolyan nap mint a többi, hisz minden nap szeretek és ez nem csak a szerelemről szól. Nagyon kedves emlékem, amikor tinédzser koromban pontosan 15 évvel ezelőtt ezen a napon valaki elrejtett egy szívecskés plüss állatot az iskolatáskámba és én egész nap csak találgattam és reménykedtem, hogy ki lehetett:) Sosem derült ki az igazság tavaly nyárig, ugyanis a 10 éves osztálytalálkozónkon megtudtam, hogy az volt akire gondoltam:). Ebből a tanúlság, hogy nem csak ma, de mindennap meglephetitek titokban szeretettel a titkos kis "vágyatokat",  de javaslom, a legjobb  azért még mindig, ha szemtől szemben teszitek. Ki tudja ki-miről marad le:o) Szóval sok mosolyt, szívecskét és szeretetet mára (IS):)

Pala-pala-palacsinta:) Egész nap ő jár a fejemben, ha tudom, hogy készülni fog:) de tényleg. Fanatikus hagyományos palacsinta rajongó vagyok, ráadásul NY készíti a világ legfinomabbikát, hisz ő egy hamisítatlan palacsinta mester! Gyerekkoromban csakis kakaóporral töltve, mostanra viszont csakis nutellával kívül-belül. A pusztítási rekord eddig 21 darab, persze ez a szám 20 éve nem változik:) Ma egyébként húshagyó kedd van a hagyományok szerint, illetve nemzetközi palacsinta nap, úgyhogy aki ma nem eszik palacsintát, nem eszik egy évig. haha. na jó nem. 

Hozzávalók 10 darabhoz:

440 ml tej

220 g liszt (lehet a fele teljeskiörlésű is)

1 dl ásványvíz

2 tojás

csipet só

1 ek cukor ízlés szerint, de a töltelék úgyis édes ebben az esetben
1/2 dl olaj sütés előtt

1. A hozzávalókat csomómentesre keverjük, majd hagyjuk pihenni egy 15-20 percig.
2. Sütés előtt hozzáadjuk az olajat is.

3. Egy teflonos serpenyőt kenjünk ki olajjalal (az első palacsintánk sütésekor), hagyjuk felforrósodni, öntsünk bele egy merőkanálnyi tésztát (amit egyenletesen eloszlatunk a serpenyőben), majd közepes lángon mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Így járunk el a többi tésztával is, de már nem szükséges olajoznunk.

4. Ha esetleg menet közben leragadna a palacsintánk, nyugodtan olajozzuk meg ismét a serpenyőnket.

Ha néhány órát áll a tésztánk és nagyon besűrüsödne, akkor nyugodtan hígítsátok egy kis tejjel (velem akkor fordul elő, ha nagy adagot készítek, de nem sütöm ki egyszerre). Reszelhettek bele almát, fűszerezhetitek fahéjjal, kardamommal, sósan is elkészíthető, tehát igazán jól variálható étek:)

Édes teasütemény tanfolyamon jártam bloggerina kolléganőmmel Szofikával (végre itthon van pár napra:)) és ott készítettünk mindenféle finomságot és ezeket szeretném Nektek bemutatni szép sorjában. A legnagyobb sikert a bajazzó aratta (kivéve nálam:)), amiből volt szerencsém nekem is hengergetni párat, így ezt a rózsaszín csodát mutatom be Nektek először:)

Huhúúú itt a farsangi szezon! Ki megy farsangolni közületek? Ki minek öltözik? Ilyenkor alap minden asztalra otthon egy kis fánk, úgyhogy a számomra legegyszerűbbel nyitottam a sort, aztán majd jöhetnek a szalagosok, csörögék, eclair-ek, töltöttek, a határ a Dunkin' Donuts és a csillagos ég:)! Életem első fánkjai, az első adag tocsogott az olajtól, mert nem hevítettem fel eléggé, de utána már bele jöttem, szóval a tanulság, hogy nagyon nagyon forró olajban süssétek!:)

Kinek a nagymamjája/anyukája készített valaha csokiszalámit? Az enyéim soha, de viszont minden más ismerősömé egész gyerekkorom során igen:) Nekem mindig a barátaim rokonainak csokiszalámijára fájt a fogam, így ezt a számomra abbahagyhatatlan nagy klasszikust tudtam, hogy egyszer el kell készítenem! Hát elkészült, és még mindig abbahagyhatatlan, igazi must have. Kenyérre azért ne tegyétek!:)

Ti hogyan élitek túl ezeket a betegséggel teli heteket? Én napok óta itthon békében betegeskedem és próbálom összeszedni az erőt jobbnál jobb finomságokhoz, de nem nagyon megy:) A konyhapulton árválkodó banánjaim viszont már vészesen sikítottak, hogy valamit kezdjek már velük, így bukkantam erre az ínycsiklandozó banánkenyérre. Nagyon finom puha tésztájú és több napig ilyen is marad az állaga, természetesen a banán miatt. Én nutellával tüntettem el...erősen ajánlom és hihetetlen gyorsan el is készül!

Jajj hát ez a nap is elérkezett! Képzeljétek NYAMMM pontosan a mai napon 1 éves lett:) Én nagyon szeretek ünnepelni, ünnepi hangulatot teremteni, köszönteni, készülni, így alig vártam ezt a számomra jeles napot:)  NYAMMM-ot is ünnepi, igazi szülinapos "ruhába" öltöztettük Lőrrel (legszuperebb grafikus segédem:)), hogy méltóképp teljen a kis napja:) 

Szóval, aki még nem ismerné a történetet, minden egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor is NY megajándékozott magával Nyammm-al, Lőr barátunk pedig a grafikai és a technikai háttérrel, így már nem volt kifogás neki kellett állnom a sütés-főzés mellett az írásnak, fotózásnak. 365 napja kitölti  minden napomat NYAMMM és az ő szemével járok-kelek mindenütt, új hátterek, felületek, tányérok, evőeszközök, receptek, ízek után kutatva, rettenetesen élvezem. A legjobb dolog Ő, ami történhetett Velem egy évvel ezelőtt:) (Bele sem merek gondolni, hogy ha NYAMMM-ot így szeretem, mi lesz ha lesz egy 1 éves kölköm?!:D:D:D)

Számomra is hihetetlen mennyi kedves szóval tápláljátok bennem az energiát a folytatáshoz, sohasem gondoltam volna, hogy ennyi kedves és erőt adó kommentet kapok Tőletek kedves Olvasóim! Nagyon örülök, hogy belevágtam ebbe az egészbe, hisz rengeteg új embert, barátot, olvasót ismerhettem meg ezáltal! Nélkületek nem lenne NYAMMM, aki:o)

Olyan dolgok történtek ezalatt az 1 év alatt a bloggal, amire álmaimban sem mertem gondolni. Talán a legnagyobb sikernek és örömömnek a téli Street Food Show-n való részvételt emelném ki, ahol először léphettem ki a virtuális világból és szemtől-szemben találkozhattunk, nagyon jó élmény volt! Gasztroblogger-találkozókon voltam, játszottunk a blogon, ajándékokat küldhettem, neveztek versenyekre...stb. A legfontosabb és a legnagyobb örömöm viszont az, hogy mennyien itt vagytok Velem nap, mint nap. A legjobb érzés, amikor valamelyikőtök elkészít valamit NYAMMM-ról és küldi a fotót, hogy nézd elkészült és még finom is volt:). Na, ezért gondolom én mindezt írni, enni, fotózni! Közvetve így mindenki asztalára varázsolhatok valami jót, ami boldoggá teszi a családot:) Köszönöm, hogy itt vagytok, olvastok és szeretitek NYAMMM-ot:)

Mivel a számok világában ügyködöm a hétköznapokon, jöjjön egy kis szülinapi statisztika is:

183 bejegyzés, 89 rendszeres olvasó a blogon, 640 rajongó Facebookon.

Összes kattintás: 135.281 db

Legtöbb napi kattintás: 8.944 db

Legnépszerűbb bejegyzés: Az igazi lángos

Természetesen készült torta is NYAMMM-nak, naná, hogy nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna (utólag rájöttem, hogy fele annyi tejszínt tettem bele, de az íze mennyei:)) Sok boldog NYAMMM évet kívánok még így együtt Nekünk! Köszönöm a sok segítséget Nektek, NY és Lőr!:o)

125 g vaj

250 g darált mézeskalács (bármilyen keksz is jó)

700 g fehércsokoládé (+50 g a tetejére)

600 ml habtejszín

1. A tortaformánkat béleljük ki sütőpapírral.

2. A vajat olvasszuk fel és öntsük a darált mézeskalácsunkra.

3. A kibélelt tortaformánkba nyomkodjuk bele egyenletesen, majd hideg helyen hagyjuk összeállni egy 15 perc alatt.

4. Közben 700 g csokoládét gőz felett felolvasztunk a 300 ml tejszínnel, majd hagyjuk kihűlni.

5. A maradék habtejszínből kemény habot verünk, amit keverjünk hozzá a fehércsokoládés krémhez.

6. Öntsük a masszánkat a kekszes alapra, majd hagyjuk hűtőben dermedni egy jó 4 órát, a legjobb ha egész éjszaka hűtjük.

7. Díszítésnek fehércsokoládét reszelünk a tetejére.

Jó rég volt, tán igaz se volt mikor készült itt utoljára "sósság":) 2013-as évem egyik fogadalma, hogy megpróbálok nem csak édes dolgokat hozni Nektek itt a blogon, hisz én sem csak szénhidráton élek:) Sőt! Az igazat megvallva, én kitalálni/megtalálni szeretem amit készítek, természetesen megkóstolom, de a legjobban azt szeretem, amikor minél több embernek adhatok belőle körülöttem és alig várom minden egyes falat után az első reakciókat, illetve azt figyelni kit milyen ízekkel lehet boldoggá tenni:) Ha valaki a konyhában sertepertél biztosan ismeri azt az érzést, amikor megtelik az illatokkal, a készítés közbeni csipegetésekkel és inkább azt ennénk amit más készít nekünk:) Na, nagyjából én is így vagyok ám ezzel, persze vannak olyan desszertek is, amit nem lehet és nem is bírok abbahagyni! Ez a recept is még egy 2012-es eresztésből való, de annál jobb lesz idén:)hehe.

500 g csirkemell

2 tk szecsuáni bors

1 tk tengeri só

3 ek szezámolaj (+ a sütéshez, amennyi szükséges)

250 g hámozott paradicsom 

2 db piros chilli paprika (kimagozva)

2 cm friss gyömbér

2 szem fokhagyma gerezd

150 g nádcukor

1 ek halszósz

50 ml vörösbor ecet

1. A paradicsomot forrásban lévő vízbe helyezzük pár percre, amíg a héja el nem kezd felpenderedni, majd azon nyomban áttesszük jéghideg vízbe. Így könnyen letudjuk húzni a héját. Hajrá sós, meg hús, meg miegymás:)

2. A lekvárhoz a paradicsomot, a chillit, fokhagymát, gyömbért kézi mixerrel vagy robotgéppel pürésítjük.

3. Hozzáadjuk a cukrot, a halszószt, az ecetet és lassú tűzön kb. 30 perc alatt besűrtjük, majd hagyjuk kihűlni.

4. A csirkemellet 2-3 cm-esre daraboljuk. 

5. Megszórjuk a szecsuáni borssal, sóval és a szezámolajjal jól összekeverjük. Egy éjszakát pihentethetjük is, de azonnal is kisüthetjük.

6. Forró szezámolajban kisütjük a csirkemelleket, felszúrjuk egy pálcára és a lekvárral tálaljuk.

Jó-jó. Nem egy nagy történet elkészíteni, de legalább már hús a blogon:) Ja, és nem utolsó sorban szuper előétel, vendégváró falatka, akár főételként is funkcionálhat körettel együtt!

Téli időszámításom egyik legjobb vívmánya lett ez a sütinyalóka. Egyszerűen abbahagyhatatlan. Még a Food Show-ra készültem vele, de végül nem ő lett a választott desszert. Biztos akad nálatok is maradék mézeskalács, de ha nem, ezért még sütni is érdemes!:) Tudom, mostanság nagyon menő cake pop-okat gyártani, de nekem nagyon bejön. Pici, színes kis falatok, gyerekeknek-felnőtteknek tátva marad a szája, millióféleképp lehet variálni és nem utolsó sorban baromi mutatós:) Korábban készült répatortás változat több színben is. Hajrá indulhat a gyártás, de vigyázat nagyon gyorsan fogy!

Hozzávalók (20 db-hoz)

250 g liszt

50 g barnacukor

10 g szódabikarbóna

30 g vaj

125 g méz

1 db tojás

3 tk mézeskalács fűszerkeverék

1 tk őrölt fahéj

3 ek víz

1. A mézet a vajjal és a cukorral megolvasztjuk, majd hűlni hagyjuk.

2. Egy tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat: lisztet, szódabikarbónát és a fűszereket.

3. Közepébe ütjük a tojást, majd hozzáadjuk a mézes keverékünket, a vizet és kézzel jól összegyúrjuk. 4. Letakarva egy éjszakán át hűtőben pihentetjük.

5. Másnap a hűtőből kivéve lisztezett gyúródeszkán átgyúrjuk és 4-5 mm vastagra nyújtjuk a tésztánkat. 6. Tetszés szerinti formákat szúrunk ki belőle, majd 180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 5-8 perc alatt aranybarnára sütjük.