Amikor múlt héten útjának indítottam új "Klasszikus Kedd" rovatomat, nem gondoltam volna, hogy erre a napra redukálódnak a bejegyzéseim:) Hát, ilyen ez a nyár. Hőség, konyhából menekülés, gyümölcs halmok elpusztítása. Na, de most végre lehűlt kicsit az idő és tegnap este a konyhába merészkedtem, mindössze 10 percre amíg elkészítettem a számomra nagy klasszikust, amit szerintem senkinek sem kell bemutatni:) Kiskoromban édesanyukám két naponta volt kénytelen készíteni nekünk...még mindig nagyon szeretem és szerencsére NY is. Lehet enni sósan, édesen, töltve, formázva, sajtos bundában, szóval nem lehet megunni, főleg, mert kenyér:) Ti szeretitek? Van kedvencetek belőle?
Hozzávalók 2 személyre (6 szelet):
3 szelet kenyér
3 tojás
csipet só
étolaj
1. A tojásokat villával habosra verjük a csipet sóval együtt.
2. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat. (Annyi olaj kell bele, amennyi a kenyér feléig felér, hogy jól át tudjon sülni, illetve én a tojásból a villa végével cseppentek mindig a forró olajba és úgy ellenőrzöm, hogy elég forró -e - akkor jó, ha egyből elkezd puffadni a tojás csepp:))
3. A kenyereket egyesével megforgatjuk a felvert tojásban, majd beletesszük a forró olajba. 2-3 perc alatt aranybarnára sütjük mindkét oldalát.
Én szoktam formákat is kiszúrni a kenyérből és úgy kisütni:
Szendvics is szokott készülni: ilyenkor megtöltöm kedv és hűtő tartalom szerint a kenyeret sonkával, sajttal és úgy mártom bele a tojásba.
